Irodalmi Arcképcsarnok
Gaál József
Gaal József vagy Gaál József (Nagykároly, 1811. december 12. – Pest, 1866. február 26.) költő, író, drámaíró, a Magyar Tudós Társaság levelező (1837) tagja.
1811. december 12-én született a Szatmár megyei Nagykárolyban. Édesanyját korán, hétéves korában elvesztette, édesapja hamarosan újranősült. Középiskoláit Szatmáron végezte.
A családi otthont 18 éves korában elhagyni kényszerült. Új életének támogatás és segítség nélkül vágott neki. Budára ment, itt fejezte be középiskolai tanulmányait, majd Pesten bölcsészetet tanult. Egyetemi tanulmányait és megélhetését másolással és házitanítóskodással fedezte. Az egyetemen szoros barátságot köt Szalay Lászlóval és Eötvös Józseffel, kiknek élete példát, irányt mutatott számára ahhoz, hogy megtalálja önmagát.
Tanulmányai befejeztével a budai helytartóságnál kapott tisztviselői állást. 1848-ban Szatmár vármegye főjegyzőjének választotta. 1849-ben, a Szabadságharc idején Damjanich János honvédtábornok titkára lett, ezért a világosi fegyverletétel után hivatalnoki állását fel kellett adnia. A Csekonics család zsombolyai birtokára került nevelőnek. A családnál maradt akkor is, amikor tanítványai felnőtte, velük költözött Pestre is. Pesten érte a halál 1866. február 26-án.
Elég korán kezdett verseket írni. Első versei az 1830-as évek elejétől jelentek meg, de regényeket, színdarabokat is írt. Novelláiban gyakran szerepelteti a szegénylegényeket, haramiákat, akikről a 19. század embere szívesen olvasott. Általa lettek ismertek Csillag Bandi, Zöld Marci csínytevései.
Írói kortársai között hamar kedvelté vált és mint népies hangvételű társasági elbeszélő országos hírre tett szert. A nemes udvarházak összejövetelein éppúgy rajongtak érte, mint a pest-budai vendéglők asztaltársaságai.
1836-ban benyújtotta az Akadémia pályázatára Szirmay Ilona című kétkötetes művét. 1837. szeptember 7-én az Akadémia levelező tagjának választotta. 1838. október 8-án az akkoriban elkészült Pesti Magyar Színházban (a későbbi Nemzeti Színházban mutatták be A peleskei nótárius című háromfelvonásos bohózatát, mellyel nagy sikert aratott. E művével érte el írói működése csúcspontját, a Nemzeti Színház legkedveltebb darabjai közé tartozott, melyet többször is felújítottak. A Nemzeti Színház 100 éves évfordulójára Galamb Sándor drámaíró, rendező átdolgozásában került szinpadra, nagy sikerrel.
Üdvözlettel
Üdvözlettel
Megjegyzések
Megjegyzés küldése