Vajda Lajos festő

Vajda Lajos

Vajda Lajos festő, a szentendrei festészet, a magyar szürrealizmus egyik legnagyobb hatású mestere 105 éve, 1908. augusztus 6-án született.

Zalaegerszegen látta meg a napvilágot, családja a Délvidékről származott. Egyszerre vallotta magát magyarnak, szerbnek és zsidónak. 1927 és 1930 között Csók István növendékeként a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Ebben az időszakban csatlakozott Kassák Lajos avantgárd folyóirata, a Munka művészeti csoportjához. Legelőször - egy csendélettel - a Nemzeti Szalon 1928-as kiállításán mutatkozott be. 1930-ban Párizsba ment, ahol Korniss Dezsővel együtt Fernand Léger francia festőnél tanult. 

Itt ismerkedett meg a kubizmussal, a szürrealizmussal, és itt készítette el első fotómontázsait is, miközben ólomkatonák színezésével kereste kenyerét.

1934-ben visszatért Magyarországra, és a népi képzőművészetet kezdte kutatni. Bartók és Kodály gyűjtőmunkáját példának tekintve, Korniss segítségével Szentendrén és Szigetmonostoron gyűjtötte a népi motívumokat. A helyszínen rajzolta le az ablakokat, a házak homlokzatát, a kapupilléreket, a sírköveket vagy a parasztszekereket, amelyeket később egymásra kopírozott vagy szétvágott, és montázst készített belőlük. 

A jelenségek gyökerét, az ősképet a népművészetben találta meg. Ő fogalmazta meg az ún. "konstruktív-szürreális sematikát", amely művészetében merőben újat hozott a párizsi montázs-technikához képest.

1935-ben ismerkedett meg Richter Júliával, későbbi feleségével, aki eredetileg a budapesti Iparművészeti Főiskola textil tanszakán tanult, de az ő hatására festő lett. A nehéz körülmények között élő és dolgozó, csonttuberkulózisban szenvedő művésznek sokszor az egyetlen örömet a Pozsonyban tartózkodó menyasszonyával folytatott levelezés nyújtotta. 1936-37 között íródott szerelmes leveleik gyönyörű bibliofil kiadásban láttak napvilágot 1996-ban.

1937-ben barátai segítségével egy kisebb kiállításon mutatta be műveit. Származása, művészi hitvallása miatt hivatalos támogatásra nem számíthatott. 1938 és 1940 között egyre jobban hatottak rá a világból érkező kedvezőtlen hatások. Erre az időszakra tehetőek maszkos ábrázolásai, apokaliptikus látomásai. 

1940 szeptemberében behívták munkaszolgálatra, de egészségi állapotára való tekintettel - tuberkulózisa már tüdejére is átterjedt - három hét múlva hazaengedték. 1941. szeptember 7-én, mindössze harminchárom évesen halt meg Budakeszin, a tüdőszanatóriumban.

Rövid művészi pályája során absztrakt kompozícióival, szürrealista montázsaival, ikonszerű önarcképeivel, a paraszti élet használati tárgyaiból és a vallási kultusz eszközeiből felépített rajzaival, képeivel, kollázsaival szerzett hírnevet.

 Művészete a magyar avantgárd piktúra legegyénibb terméke, életműve máig hat.

1996-ban nyílt meg Szentendrén a Vajda Lajos Emlékmúzeum. 2008-ban a Nemzeti Galériában a művész születésének 100. évfordulója alkalmából közel 250 művet számláló válogatás volt látható a budapesti és vidéki közgyűjteményekből, külföldi és hazai magángyűjteményekből összeállítva.

Forrás: Wikipedia