"csodás elemeket tartalmazó, naiv hangulatú" sorozat, Nepp József

Miért Mese?

A Magyar Művészeti és Kulturális Portál

"csodás elemeket tartalmazó, naiv hangulatú" sorozata.

7.rész

Nepp József

Nepp József (Csepel, 1934. június 23. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, háttérfestő, tervező, zeneszerző.1952–1957 között az Iparművészeti Főiskola díszítő–festő szakos hallgatója volt. 1957-től a Pannónia Filmstúdióban dolgozik: 1957–1961 között háttérfestőként, 1961-től a gyár rendezőjeként. A 90-es évek végén innen ment nyugdíjba. Filmjeit fanyar humora és kifejező karakterei teszik egyedivé.

Kezdetben Csermák Tiborral, majd Dargay Attilával dolgozott. Úgy emlékszik, hogy az első önálló munkája a Daru cigaretta című reklámfilm volt. A hatvanas évek legelején nevezik ki rendezőnek. Az 1961-ben forgatott Szenvedély című, 8 perces mozi-rövidfilmje nemcsak professzionális előállítása miatt vált nevezetessé, hanem főhőse megformálása miatt is. Ő lett a későbbi Gusztáv figura prototípusa. Később is meghatározó szerepe volt Jankovics Marcell és Dargay Attila mellett a „Gusztáv jelenség” megalkotásában. Gémes Józseffel és Richly Zsolttal is többször dolgozott együtt, pl. Gémes József Vili, a veréb című, egész estés filmjének írója, forgatókönyvírója Nepp József volt. A film 1988-ban készült el, de Nepp József már pár évvel korábban, 1984-ben, mint számára elérhető vágyálomról beszélt: – filmet kéne a verebekről csinálni!

Ternovszky Béla Macskafogó című animációs krimijének a forgatókönyvét ő írta, és Dargay Attila Szaffijának a forgatókönyvírás mellett a háttereit is Nepp József tervezi. Az erdő kapitánya című mozifilmjének írója, forgatókönyvírója. Régi barátság fűzi Ternovszky Bélához. A modern edzésmódszerek című rövid mozifilmjének is ő írta a forgatókönyvét.

Nepp József első egész estés filmje, a Hófehér. Televíziósorozatain Mézga család, Kérem a

következőt! generációk szórakoztak és nőttek fel.

A Hófehér (1983) Nepp József egész estés, nem elsősorban gyermekeknek szóló rajzfilmje, amely a Macskafogó, a Szaffi és a Lúdas Matyi mellett a hazai rajzfilmtörténet egyik legendás, nemzetközi sikert aratott darabja. 

Ez az alkotás hozta meg Nepp József számára az életműdíjat a Giffoni Nemzetközi Filmfesztiválon 1984-ben. A Hófehér, mint címe is utal rá, Hófehérke örökbecsű történetének némileg elferdített változata, paródiája, amely jó adag alig érezhető fricskát is tartogat a magyarországi 1980-as évek világának.



 A címszereplő elvileg királyi leány – Utolsó, avagy Oroszlánszagú Leó és Lady Konstans Fridzsider gyermeke –, de valójában az udvari professzor-kuruzsló készítette… jóval a királyné halála után! Az enervált Fridzsidert udvarhölgye, a szépséges Arrogancia mérgezte meg, aki ezt követően feleségül ment az elaggott, csak tyúkjainak élő és kizárólag zöldtakarmánnyal táplálkozó királyhoz.

 Miután tetemes mennyiségű húst sikerült urába gyömöszölnie, megörökölte a trónt mint I. avagy Egetverő Arrogancia. A csúf, fehérhajú, vörösszemű és szőrös Hófehérrel eleinte nem törődtek, de a túlságosan is életrevaló kislány előbb a palotában lopkodva, később a jámbor városi kovácshoz kerülve életben maradt.

Mivel királyi vér, Arrogancia igyekszik felügyelet alatt tartani Hófehért, aki hihetetlenül erős és ügyes nővé cseperedik, és a rá kiszabott cselédmunkákat örömmel teljesíti. Sőt mi több, a rövidlátó Alfonz, a szomszédos Retrográd királyának, III. avagy Cukorbeteg Edgárnak a fia a kezét is megkéri! 

Ez már sok a retrográdi trón megszerzésével birodalmat kiépíteni vágyó Arroganciának, így elhatározza, hogy Szatiróval, a neki hódoló vadásszal megöleti a lányt. Hófehérrel azonban nem olyan könnyű elbánni, így a felsült vadász inkább elsántikál a királyságból. A főhős beveszi magát az erdőbe, ahol talál egy kicsiny, vidéki villára hajazó házikót. Este hazatérnek a ház gazdái, a bányában ékszerekből és drágakövekből érceket készítő törpék (Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap ugyanúgy néznek ki, mint a kastély lakói – szakállasan, és a hangjukat is ugyanaz a színész kölcsönözte nekik. A rangidős Vasárnap Leó királyra, Szombat a professzorra, Péntek az udvarmesterre, Csütörtök a szakácsra, Szerda a vadászra, Kedd a kovácsra, Hétfő pedig a vaksi Alfonzra hasonlít), akik eredendően nő- és „óriás”-ellenesek, azonban Hófehér rumos teájától megrészegülve nem dobják ki a hívatlan vendéget.

Másnap Hófehér egyedül marad otthon, ám takarítás közben akaratlanul lebontja a törpék kies lakhelyét, és egy hatalmas, csúf tákolmányt készít helyette. A hazatérő bányászok dühükben elmennek az időközben kisebbfajta plasztikaiműtét-sorozaton átesett Arroganciához, aki személyesen indul útnak, hogy megmérgezze Hófehért – a lánynak közben támogatói is akadtak az udvarban, akik állítólag készek voltak trónra tenni őt. A gyilkossági kísérlet azonban nem válik be: Hófehér almás pitéjét megízlelve a királynő összerogy. A hazatérő törpék gyilkosnak kiáltják ki az ártatlan lányt, és befut Alfonz is, aki Arroganciát meglátva beleszeret a holtnak hitt királynőbe.

 A palotából időközben kiköltözött professzor végül feléleszti Arroganciát, akiről kiderül, hogy csak a sütőport nem bírja. A történet, amint az illik, happy enddel zárul: Alfonz ellovagol szíve új választottjával, Hófehér pedig ahelyett, hogy a tudós által felkínált trónkövetelési lehetőséggel élne, a törpékkel marad, akik végül befogadják őt.



Üdvözlettel

Forrás: Wikipedia.