Irodalmi Arcképcsarnok - Szép Ernő

Irodalmi arcképcsarnok

Szép Ernő

Szép Ernő költő, író, újságíró, a Nyugat munkatársa 60 éve, 1953. október 2-án halt meg Budapesten.

1884. június 30-án született Huszton. Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Mezőtúron járt iskolába, egyik tanára fedezte fel költői tehetségét, s az ő támogatásával jelent meg az Első csokor című verseskötete 1902-ben.Az érettségit nem tette le, Budapestre költözött, és újságíró lett. Különböző élclapok közölték bökverseit, volt címíró a Hermes Banknál, A Hétben is jelentkezett versekkel. A sovány, apró termetű, félszeg fiatalember emblematikus figurája volt a szerkesztőségeknek, az éjszakai kávéházaknak és a különböző irodalmi köröknek. Mindenki szerette és nagyra becsülte, de egészen komolyan senki sem vette. Változatos szerelmek, kisebb kalandok színesítették megrögzött agglegényi életét.

Igazán népszerűvé kabarédalaival, sanzonjaival vált, egy időben a Fővárosi Cabaret Bonbonniere rendszeres szerzője volt. A népszerűség anyagi gazdagodással is együtt járt. Amíg a pénze tartott, bejárta Európa nagyvárosait, egy szerelme után Szentpétervárra is eljutott. Első érett verseskötetét, az Énekeskönyvet a Nyugat jelentette meg 1912-ben. Lapjain a szelíd emberi kapcsolatok utáni vágy, a városi ember vidéki emlékei és a gyermekkor meghitt képei kaptak költői hangot; humor és érzelmesség, halk bírálat és némi öngúny jellemzi. Az első világháború idején önkéntes betegápoló és haditudósító volt, 1915-től azonban mindinkább a békevágy szószólója lett.

A háború után született meg legjobb és legismertebb műve, a Lila ákác, amely a régi Budapest szellemiségét akarta maradandóvá tenni. A műből maga az író készített színpadi változatot, amely hatalmas sikert aratott, és máig kedvelt darabja színházainknak. Két ízben film is készült belőle, először 1934-ben, majd 1972-ben. A húszas években népszerű színpadi szerző volt. Bár a Patika című darabját botrányok kísérték, és emiatt egy évre Bécsbe költözött, de a Vőlegény már nagy sikert aratott

Műveit játszotta a Nemzeti Színház, a Belvárosi Színház, a Vígszínház és a Pesti Színház is.A zsidótörvények és a második világháború alapjaiban rengették meg életvitelét: 1944-ben - 33 év után - el kellett hagynia margitszigeti otthonát, és lánytestvéreivel a Pozsonyi út egyik csillagos házának lett a lakója. Innen hurcolták el a nyilasok munkaszolgálatra 1944. október 20-án, ahonnan november 9-én szabadult. 

Megpróbáltatásairól az idősödő író Emberszag (1945) című memoárjában vallott.A háború után elfelejtették, szegénységben élt, és amikor 1953. október 2-án 69 éves korában, hosszú betegség után meghalt, az irodalmi élet alig vette tudomásul elmenetelét.1984-ben Pogányné Szép Berta, a költő húga Szép Ernő-jutalmat alapított. Végrendeletében nagyobb összeget hagyományozott a kulturális tárcára azzal a céllal, hogy minden esztendőben az évadban bemutatott vagy nyomtatásban napvilágot látott legjobb magyar dráma szerzőjének, illetve egy alkotói életmű elismeréseként ítéljék oda a jutalmat. A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből: a tematikus gyűjtemények Nyugat-sorozatából a Szép Ernőről szóló részt.

Ne hidd!

Ne hidd, ne hidd, ami igaz, 

Ami kegyetlen, ami gaz, 

Mi ocsmány és alávaló 

Ne hidd, ne hidd, ami való.

Hazugság, amit a lap ír, 

Félrebeszél az a papír, 

Meredt szemekkel aki sug 

Az mind gyalázatos hazug.

Ugratnak, játszanak veled; 

Nem lehet az, hogy képzeled! 

Nem hiheted, ha van hited, 

Gazember vagy, ha elhiszed.

Ne hidd el, ne hidd el, mi gaz, 

Ordítsd az égre: nem igaz! 

Szeme közé kacagj neki, 

Ki a borzasztót hirdeti.

Hátrálj, zárkózz el, menekülj, 

Vigyázz, ne süllyedj, el ne züllj, 

Vigyázz, a szenny meg ne egyen, 

Ne rothadj itt elevenen.

Hallod, ne hidd, mi rút, mi vad, 

Mi undort és gyötrelmet ad, 

A fényképed, meg a tavasz, 

S az Igazság, az az igaz.

Csak ami szép, jó, mindig az, 

Mit álmodtál, az az igaz, 

Mi nem divat, mi nem haló, 

Az, ami örökkévaló.

Csak a kedvesség, az öröm, 

A pardon, meg a köszönöm, 

A gyöngédség, a figyelem, 

Csak az az igaz idelenn.

Csak a segítség, a vigasz, 

A barátság, az az igaz. 

Csak az a gyémánt-szeretet, 

Mi a szívekre veretett.

Beléd döfték a kést: ne hidd, 

Kiszaggathatják beleid, 

Míg lélegzel s eszmél agyad, 

A bűnt tagadd, tagadd, tagadd.

Megmarkolom két válladat, 

Szemembe nézz, ne hadd magad, 

Tiszta maradj, maradj szabad, 

Ne bukj el, meg ne add magad.

Légy tiszta, hős légy, légy erős, 

Holtrészeg légy, légy eszelős, 

A Földre felhőkből tekints. 

Te légy az isten, hogyha nincs.

1942

Üdvözlettel

Forrás: Wikipedia, Szepi.hu