Magyar Festők

Körösfői-Kriesch Aladár

6. rész

Körösfői-Kriesch Aladár festő és iparművész, a magyar szecesszió egyik jellegzetes képviselője, a gödöllői művésztelep alapítója 150 éve, 1863. október 29-én született.

Budán született, apja zoológus és mezőgazdász volt. 1880-tól a Mintarajziskolában folytatta művészeti tanulmányait, mesterei Székely Bertalan és Lotz Károly voltak. 1883-ban szerzett rajztanári oklevelet. Művei 1886-tól rendszeresen jelentek meg a Műcsarnok tárlatain, 1888-ban a Királyi József Műegyetem rajz tanszékének tanársegédje lett. Később Münchenben a Képzőművészeti Akadémián Liezen-Mayer Sándornál tanult, majd Fraknói-ösztöndíjjal nagyobb tanulmányutat tett Olaszországban.

Első jelentősebb alkotásai nagy történeti tablók voltak: A boroszlói békekötés, II. Rákóczi György halála, Egervár ostroma és a Tordai országgyűlés, amely az 1896-os millenniumi kiállításon nagy sikert aratott. 1896-ban rövid ideig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. 1897-ben Lotz Károly mesteriskolájába járt, majd 1901-ben Gödöllőn sógorával, Nagy Sándorral művésztelepet alapított. Működésükre William Morris, John Ruskin és az angol preraffaelita mozgalom hatott, különösen a művészet és iparművészet összekapcsolása terén. Fő törekvésük a gazdag magyar formakincs, az ősi motívumok felhasználása volt a művészet különböző ágaiban. A gödöllői telep létesítésével kezdődött Magyarországon a szecesszió meghonosítása.

A gödöllői kolónia több erdélyi népművészeti gyűjtő utat szervezett, ezek nyomán készültek Malonyai Dezső A magyar nép művészete című ötrészes műve erdélyi kötetének illusztrációi, többek között Körösfői-Kriesch közreműködésével.

Technikai kérdésekkel is foglalkozott, Cennino Cennini 14. századi könyve alapján, kísérletek révén rekonstruálta a középkor freskófestési eljárását, a gipsszel kezelt fára való festést, a gessót és más kézműves eljárásokat. 1902-ben ő készítette az Országház ebédlőtermének két freskóját, Bölényvadászat és Halászat a Balatonon címmel. Az ő művei a Zeneakadémia falképei, központi helyen A művészet forrása, valamint a frízek. A marosvásárhelyi Kultúrpalota (1913) harmadik emeleti szintjének külső homlokzatát "Hódolat Hungáriának" című mozaikja díszíti.

Iparművészeti munkái közül bútorai (amelyekhez a magyar parasztbútort tekintette mintának) nemzetközi kiállítások magyar pavilonjaiban szerepeltek. 1904-ben Gödöllőn szövőiskolát nyitott, gobelinjeinek témáit az ógörög világból és a magyar népköltészetből vette. Üvegfestményei az egykori Nemzeti Szalont díszítették, a budapesti papnevelő intézetben és a temesvári püspöki szemináriumban ma is láthatóak.

Portréfestészete eleinte Székely Bertalan hatása alatt fejlődött, de gödöllői letelepedése után készült élénk koloritú portréi már plein air jellegűek. Tájképeinek sejtelmes világa Mednyánszky műveire utal.

Több könyvet is illusztrált, és jelentős szakírói munkássága is. Élete végén szobrászattal is foglalkozott. Számos műve látható a Magyar Nemzeti Galériában és az Iparművészeti Múzeumban is. 1907-től az Iparművészeti Főiskola tanára volt. Az első világháborúban hadifestőként dolgozott az isonzói fronton, ez is hozzájárult tüdőbaja súlyosbodásához, amely 1920. június 16-án bekövetkezett halálát okozta.

Gödöllőn utca viseli a nevét, az ottani Városi Múzeum előtt található mellszobra is. Születésének 150. évfordulójára emlékévet hirdettek meg, amelynek egyik rendezvénye a műveiből összeállított A szépség szerelmese című magyarországi vándorkiállítás is. A felújított Zeneakadémia ünnepélyes megnyitója keretében október 23-án Körösfői-Kriesch Aladár freskóit is megtekintheti a közönség.

Üdvözlettel

Forrás: MTVA, Képek: Terminartors.com