Vertel József grafikusművész

A Magyar Művészeti és Kulturális Portál a méhek megmentésére készített programja.

Mindenkiben jogosan merül fel a kérdés hogy egy művészeti portálnak milyen kapcsolata van a méhekkel.

Egy alapjában csak művészettel foglalkozó oldalnak valóban nem sok, vagy nagyon kevés köze lenne,talán csak akkor ha egy Weöres Sándor verset kellene bemutatnia vagy valamilyen más méhekről készült alkotást.

Szeretném a kérdést a Méhek megmentésére más szemszögből megközelíteni. A méhek kulcsszerepet

játszanak a növények beporzásában és a virágos növények legfontosabb beporzói. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszertermelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől.

A Méhek és a kultúra kapcsolata itt, az élelmiszertermelésnél kezdődik. A magyar kultúrában a helyi

szokások vagy akár az étkezés mint kultúrális elem is teljes harmóniában van a természettel. Gondoljunk bele, hogy több nagyon kedvelt nemzeti italunk alapja a gyümölcs. A gyümölcs amelyhez virágok kellenek a virágokhoz pedig méhek. Méhek nélkül nincsen gyümölcs, gyümölcs nélkül nincs például pálinka sem.

De gondoljunk csak a pünkösdi népszokásainkra, a pünkösdi rózsára, a bodzára, a bodza lekvárra vagy szörpre vagy a világon egyedülálló Mézeskalács szívre.

A méz volt a nádcukor, majd a répacukor modern kori elterjedéséig az egyetlen édesítőszer, melyből

tartós és tápláló száraz sütemény készíthető, így a mézeskalács sok nép több ezer év óta ismert eledele.

A méz drágasága miatt, csak ünnepi alkalmakkor készítettek belőle süteményt. Az 1200-as évektől

kolostorok készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket. Idővel "mézesbábos" céhek is alakultak,

melyek míves díszítéseket készítettek rá, így kedvelt ajándékká vált. A meseirodalomban is fellelhető, Grimm testvérek meséjében, a "Jancsi és Juliskában" szerepel egy mézeskalács ház, a csábítás szimbólumaként. A századok alatt a díszítésnek jelképi rendszere alakult ki, vagyis mind a formájában, mind a díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy szépen elkészített mézeskalács.

A magyar ősi méhész nemzet. Magyarország méhészetének 11. századi írott nyomai vannak. Egy 16.

századi irat utal "mézes báb"-ra. Mai ismereteink szerint az első magyarországi mézeskalácsos-céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított a 17. században. 1713-ból ismert a debreceni mézeskalácsosok céhének szabályzata.

A fentiek miatt tartom fontosnak a méhek megmentésére egy programsorozatot felépíteni.

A MagyarMűvészeti és Kulturális Portál, különböző tevékenységeket szeretne indítani és ehhez keresünk segítséget.

A programsorozat célja hogy felhívjuk a figyelmet mindazokra az értékeinkre amelyek eltűnnének ha nem lennének méhek.

Kérnék minden érdeklődőt támogatót hogy lépjen kapcsolatba velem a magyarmuveszek@hotmail.co.uk e-mail címen.

 

 

Üdvözlettel

Böröczky Ferenc

Alapító

Magyar Művészeti és Kutlurális Portál

Kreatív Art Portál

 

© Magyar Művészeti és Kulturális Portál, Kreatív Art Porál - Minden jog fenntartva.

A Magyar Művészeti és Kulturális Portál, Kreatív Art Porál honlapján, Facebook oldalán, blogjában,twitter oldalán található szöveges részek, képek, grafikák, animációk és hang fájlok, valamint környezetük és a szellemi termékek jogilag védettek, illetve szellemi termékekre vonatkozó védettséget élveznek. Ezen objektumokat – a Magyar Művészeti és Kulturális Portál, Kreatív Art Porál előzetes írásos engedélye nélkül - kereskedelmi célra, kiadásra nem lehet felhasználni, illetve más honlapon nem lehet megjeleníteni.
Kivételt képeznek azon képek, írások amelyeket a Magyar Művészeti és Kulturális Portál, Kreatív Art Porál jogdíjmenetesnek (Copyright free) tűntet fel. Az Magyar Művészeti és Kulturális Portál, Kreatív Art Porál internetes megjelenésének oldalai tartalmazhatnak olyan megjelenítéseket, melyek tulajdonosaik által jogilag védettek.

Utánközlési engedély megkérése: magyarmuveszek@hotmail.co.uk