Vertel József grafikusművész

Harangozó Gyula

 

 

Harangozó Gyula Kossuth-díjas balett-táncos és koreográfus, a magyar nemzeti balett megteremtője 105 éve, 1908. április 19-én született.

Budapesten látta meg a napvilágot. Képzetlen statisztaként táncolt az Operaházban, amikor 1928-ban Albert Gaubier balettmester felfigyelt rendkívüli mozgékonyságára, jó karikírozó képességére, és őt bízta meg a kormányzó szerepével a Manuel de Falla művére komponált A háromszögletű kalap című táncjátékban.

Harangozó ezt követően, alig húszévesen az Operaház magántáncosa lett, s több évtizeden keresztül az intézmény balettegyüttesének meghatározó személyisége maradt. Nagyszerű színészi adottságainak, zseniális előadóművészi vénájának köszönhetően a legkülönfélébb karaktereket formálta meg, senki nem tudta olyan átéléssel alakítani Coppéliust (Coppélia) vagy az öreg gavallért (A csodálatos mandarin), ahogyan ő tette.

 

1936-tól koreográfiákat is készített: első színpadi műve, a Csárdajelenet mérföldkő volt a magyar balettművészet történetében. Számos egyfelvonásost és egész estés balettet koreografált, amelyekben sikeresen ötvözte a magyar néptánc és a klasszikus balett elemeit, és bebizonyította, hogy a tánc eszközeivel is kitűnően megformálhatók az egyes figurák, a különböző karakterek. Több művét átvette a Szegedi, majd a Pécsi Balett és Kelet-Európa több balett-társulata, jó néhányat ma is sikerrel játszik a Magyar Nemzeti Balett társulata.

Harangozó olyan nagysikerű darabokat vitt színpadra, mint A csodálatos mandarin (amely a fél világot beutazta), A fából faragott királyfi, a Keszkenő, a Térzene, a Seherezádé, a Furfangos diákok, a Lúdas Matyi, a Francia saláta, a Rómeó és Júlia, a Coppélia, valamint három opera - a Háry János (Kodály Zoltán), a Huszti kaland (Kadosa Pál) és a Bánk bán (Erkel Ferenc) - balettbetétjeit.

 

Összesen harmincnál is több koreográfiát alkotott. Állandó asszisztense, balettjeinek későbbi betanítója felesége, Hamala Irén volt. 1950-1960 között az Operaház balettegyüttesének igazgatójaként dolgozott, ebben az időszakban a televízió több egyfelvonásosát is sugározta.

1974. október 30-án Budapesten hunyt el. Életében kiváló művész (1952) címmel és Kossuth-díjjal (1956) jutalmazták munkásságát. Emlékére 1992-ben megalapították a Harangozó Gyula-díjat, amelyet minden évben március 15-én adnak át. Tehetségét örökölte fia, ifjabb Harangozó Gyula is, akit 2012-ben szintén Kossuth-díjjal tüntettek ki.

 

 

 

 

 

 

forrár: MTVA