Népi Hangszerek

Irodalmi Arcképcsarnok

 



95 éve, 1918. május 24-én mutatták be a Budapesti Operaházban Bartók Béla: A kékszakállú
 herceg vára című dalművét.

Az egyfelvonásos opera Balázs Béla drámájára készült, akivel Bartók Béla jó barátságban volt, s aki 1906-ban népdalgyűjtő útjára is elkísérte. A Kékszakállú forrásának tekinthető az ófrancia monda mellett a székely népballada, a Molnár Anna is. Ez utóbbi formáját, a magyaros ősi nyolcas verset is átvette a költő, a középkori témát azonban modern tartalommal tölti meg. A többszörös feleséggyilkos Gilles de Retz lovag, illetve Ajgó Márton történetét a nő és férfi kapcsolatának pszichológiai drámájává alakítja át.

A darab 1911-ben keletkezett, Bartók még abban az évben megzenésítette, s beküldte a Lipótvárosi Kaszinó pályázatára, melyet új magyar opera megírására hirdettek. A zsűri a művet előadhatatlannak minősítette. Ezután többször átdolgozta, főként a befejezésen változtatott; a premierre hét év múlva, A fából faragott királyfi című táncjátékának sikerét követően került sor a budapesti Királyi Operában.

Ez Bánffy Miklós, az Operaház igazgatója és Kerner István főzeneigazgató érdeme, akik bíztak a darabban. A premiert Zádor Dezső rendezte, Egisto Tango olasz karmester vezényelt, a (ma többnyire elhagyott) prológot Palló Imre mondta el, a Kékszakállút Kálmán Oszkár, Juditot a későbbi Wagner-hősnő Haselbeck Olga énekelte. A díszleteket Bánffy Miklós tervezte.

Az operát nyolc előadás után levették a műsorról, újra, csak 1936 októberében Nádasdy Kálmán állította színpadra Sergio Failoni vezényletével. A herceget (miként még évtizedekig) Székely Mihály énekelte, rá való tekintettel Bartók némi változtatást is végrehajtott szólamában. Judit Némethy Ella volt, a komponistát több mint tízszer tapsolta vissza a közönség.

 

Bartók újfajta operai nyelvet alkotott, a szöveget a magyar nyelv természetes tagolása szerint énekelteti, ehhez a késztetést a népdalokból kapta. A mű valóban énekbeszéd, amely a szöveghez simulva, kiemeli annak minden finomságát, az opera előadásmódját így határozta meg: "legato e misterioso" (kötve és titokzatosan), sőt azt is beírta, milyen színben képzeli el az egyes ajtók megvilágítását.

 

A szigorúan vett történetben a herceg és a családját az ő kedvéért elhagyó új asszony érkezik Kékszakállú várába. A szerelmes Judit meg akarja ismerni férje múltját és tiltása ellenére sorra kinyitja a vár ajtóit. Ezek titkokat rejtenek: a kínzókamrát, a fegyvertárat, a kincseskamrát, a virágok földjét, Kékszakállú birodalmát, a könnyek tavát, az utolsó ajtó pedig az előző asszonyokat, akik közé Judit is belép. Kíváncsisága miatt maga is emlékké válik, hogy ezután örök éjszaka boruljon a várra.

A kétszereplős, mindössze egyórás játékidejű zeneműértelmezési lehetőségei igen tágak. Balázs művét misztériumnak nevezte, a vég Judit sorsában a tragikus elbukás; a vár a lélek birodalma, az ajtók a lélek kapui. Van, akik szerint a férfi-nő kapcsolatról, a lélek rejtelmeiről és szenvedéseiről szóló szerelmi dráma, más elmélet szerint a Kékszakállú a teremtő, Judit maga az ember lenne. Nem csoda, ha többféle felfogásban játsszák.

Az opera nemzetközi karrierjét 1922-ben Frankfurtban kezdte, azóta a világ számos operaházában műsorra tűzik. A Kékszakállú herceg vára a magyar zenekultúra egyik legfontosabb exportcikke, melyet a mai szokás szerint magyarul adnak elő a világon. Magyarországon többek között a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál műsorának állandó része, Bartók Béla másik két színpadi művével, A csodálatos mandarinnal és A fából faragott királyfival együtt.

 

 

 

 

”Haj regö rejtem
hová, hová rejtsem...
Hol, volt, hol nem:
kint-e vagy bent?
Régi rege, haj mit jelent,
Urak, asszonyságok?
Ím szólal az ének.
Ti néztek, én nézlek.
Szemünk, pillás függönye fent:
Hol a színpad:
kint-e vagy bent,
Urak, asszonyságok?
Keserves és boldog
nevezetes dolgok,
az világ kint haddal tele,
de nem abba halunk bele,
urak, asszonyságok.
Nézzük egymást, nézzük,regénket regéljük.
Ki tudhatja honnan hozzuk?
Hallgatjuk
és csodálkozunk,
urak, asszonyságok.
Zene szól, a láng ég.
Kezdődjön a játék.
Szemem pillás függönye fent.
Tapsoljatok majd, ha lement,
urak, asszonyságok.
Régi vár, régi már
az mese ki róla jár.
Tik is hallgassátok.”

 

 

Ebben az operában nincsenek duettek és áriák. Végig a két szereplő párbeszédét halljuk, a zene érzéseik ábrázolását finomítja, a vizuális látványt erősíti.

 

 

Üdvözlettel

 

 

Böröczky Ferenc

 

 

Forrás: MTVA és Operakalauz.hu