Irodalmi Arcképcsarnok




Romhányi József költő, író, a "rímhányó Romhányi", számos máig népszerű animációs film szövegírója, 30 éve, 1983. május 7-én halt meg.




1921. március 8-án született Nagytétényben, tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, az irodalom szeretete mellett a zenével való foglalatosság volt élete végéig éltető eleme. 1951-ben a Magyar Rádióhoz került, ahol dramaturgként dolgozott, 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságnál volt művészeti vezető. Innen 1960-ban a Magyar Televízióhoz került szintén művészeti vezetőnek a szórakoztató rovathoz, 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott, s évtizedekig vezette a szórakoztató zenei szerzeményeket elbíráló, ún. sanzonbizottságot.

Pályája során több komolyzenei mű, így Hajdú Mihály Kádár Kata, Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond, Ránki György Muzsikás Péter című operájának, illetve Sugár Rezső Hunyadi című oratóriumának szövegkönyvét is ő írta. Emellett lefordította Gluck Orfeusz, Rossini Ory grófja, illetve Orff Az okos lány című operájának és Strauss A denevér című operettjének librettóját, és az ő nevéhez fűződik a T. S. Eliot költeményei alapján készült Macskák című, világhírű musical fordítása is.

Igazán híressé, méltán népszerűvé azonban az animációs filmekhez írt szövegei tették. Olyan közkedvelt rajzfilmsorozatok köthetők nevéhez, mint a Mézga család, a Kérem a következőt, a Mekk mester, s az ő fordításában lett sikeres az amerikai William Hanna és Joseph BarbaraFlintstone családja: Frédi és Béni. A két kőkorszaki szaki parádés párbeszédeit máig emlegeti a közönség. A sorozatokon túl részt vett egész estés rajzfilmek, így a Nepp József rendezte Hófehér és a Dargay Attila rajzolta Ludas Matyi elkészítésében is, sikerük nem kis részben Romhányi szellemes és frappáns szövegeinek köszönhető.
Romhányi a magyar nyelv kiváló ismerője volt, rendkívüli éleslátással és nem kevés zenei érzékkel fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét, szellemes és ötletes, olykor bravúros rímei, szócsavarásai miatt kapta meg a "rímhányó" jelzőt, bár egyesek szerint ő maga találta ki és terjesztette el a nevével való játékot.

1983-ban önálló versgyűjteménnyel jelentkezett, a Szamárfül című vékonyka verseskötet hihetetlen sikert aratott. Benne a szerző állatverseit gyűjtötte csokorba a tőle megszokott nyelvi játékokkal fűszerezve. A kacagtató-ironikus költeményekben saját emberi gyengeségeire is ráismerhet az olvasó. A kötet megjelenésének évében Romhányit érdemes művész címmel jutalmazták, ám az elismerésnek már nem örvendhetett sokáig, 1983. május 7-én Budapesten meghalt.

Szamármese

  Csömörön élt az öreg dőre Göre Döme, annak volt
egy csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre.
  De bármilyen pörgeszőrű göndör csődör volt
Csömörön az öreg dőre Göre Döme csengeri
csengős csődöre, nem szerzett neki virgonc,
kenceficés kancát időre az örökkön ődöngő-lődörgő
dőre öreg.
  Így hát csurig csorgatta csöbörbe könnyeit
és csúfos csődörcsődöt mondott az örökké ődöngő-
lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős
pörgeszőrű göndör csődöre.
  Szomszédságban élt a fösvény Szemere,
annak volt egy nőstény szamara.
  A szamárnál szamarabb Szemere sem szerzett
hamarabb szamárfi szamarat szomorú szamara
számára, ezért sok szemérmes szamárkönny
szemerkélt a szamárnál szamarabb Szemere szomorú
szamara szemére.
  Ámde mit csinált egy szép napon az örökkön
ődöngő-lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri
csengős pörgeszőrű göndör csődöre és a szamárnál
szamarabb Szemere szemérmes szamárkönnyet
szemerkélő szomorú szamara? Na mit csinált?
  Öszvért!


 A nyelvünk az egyik legfontosabb kincsünk, és az egyik legcsodálatosabb dolog amikor ilyen nagyszerű, zseniális költő, író tolmácsolásában a legjobbat kaphatjuk abból ami talán leginkább a miénk.

Üdvözlettel

Böröczky Ferenc

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések