Magyar Festők

Ferenczy Károly

2.rész

Ferenczy Károly (Bécs, 1862. február 8. – Budapest, 1917. március 18.) magyar festő. A nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.

Bánáti német család sarja: apja Freund Károly földbirtokos volt, a bécsi Magyar Minisztérium magas rangú hivatalnoka, később az Első Erdélyi Vasúttársaság igazgatója. Édesanyja, Grazenstein Ida nem sokkal Károly születése után meghalt. Bátyja Ferenczy Ferenc idővel a Kereskedelmi Minisztérium osztálytanácsosa és ismert színműíró lett. A Freund nevet édesapjuk kezdeményezésére az egész család egyszerre magyarította Ferenczyre.

Iskolai tanulmányait 1871-ben a pesti piaristáknál kezdte, majd 1873 és 1875 között Sopronban, Laehne Frigyes német tannyelvű, evangélikus magániskolájában folytatta. Budapesten, a Markó utcai Pesti Császári és Királyi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett 1880-ban. Budapesten jogot tanult, majd id. Wodianer Albert báró Nyitra-völgyi birtokán egy éves gazdálkodó gyakorlatot szerzett. 1884-ben a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett mezőgazdász oklevelet. 



Tanulmányait befejezve a Krassó-Szörény vármegye temesi járásához tartozó, bánsági Gavosdián fekvő családi birtokra tért haza, ahol gazdálkodni kezdett. Érdeklődése itt fordult komolyabban a festészet felé.

Ahogy a művészetek iránti érdeklődése és unokatestvére, Fialka Olga festőnő iránt érzett szerelme mind fontosabbá vált életében, felhagyott a birtok irányításával, ő is elkezdett csak a festészettel foglalkozni. 1884-ben Rómába utaztak tanulmányútra, majd 1885 őszén néhány hónapig Münchenben tanult képzőművészetet. 


1885. november 14-én Körmöcbányán feleségül vette Fialka Olgát, és rá nyolc napra megszületett első gyermekük, Ferenczy Valér.

Ferenczy Károly volt a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészete több szakaszra bontható. Az első korszaka inkább „finom naturalistának” mondható, műveire a leíró ábrázolásmód jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgoz fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva. Müncheni korszakában megjelentek a szimbolizmussal és szecesszióval érintkező panteista elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor már egyre inkább megjelent az impresszionistákra jellemző színgazdagság.  A napfény festése kötötte le érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái foglalkoztatták. Műveit már-már beteges önkritikával vizsgálta, egy időben rendszeresen átfestette őket (előfordulnak másfél centis festékréteget magukon hordó vásznai), később egyszerre több példányban, párhuzamosan dolgozott ugyanazon a témán, apró eltérésekkel, hogy módja legyen utólag a legmegfelelőbb verziót kiválasztani. Elégedetlenségének így is több műve áldozatul esett, megsemmisítette őket, illetve gyakran szétszabdalta, így a ma ismert képei gyakran korábbi, nagyobb kompozíciók részletei. Ferenczy Károly a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művészete rendkívül nagy hatással volt, a kortárs és az utána következő festőnemzedékre. Képeit a szentendrei Ferenczy Múzeumban csodálhatjuk meg eredetiben. Üdvözlettel Forrás: Wikipedia,  Ne csak szavakkal támogasd a MagyART! Csatlakozz! www.magyarmuveszet.com www.facebook.com/magyarmuveszetiportal