Vertel József grafikusművész

Miért Mese?

A Magyar Művészeti és Kulturális Portál

"csodás elemeket tartalmazó, naiv hangulatú" sorozata.

3.rész

Szepes Mária

Szepes Mária írót a mai spirituális áramlatok egyik meghatározó tanítójának és a század élő emlékezetének tartja a hazai ezoterikus irodalmi élet.

Született 1908. december 14-én, Budapesten. Leánykori neve Scherbach Magdolna, Papír Magdolna (Papír Margit, Balogh Magda, Orsi Mária).

Édesapja művész neve Papír Sándor (Scherbach Oziás) a kor kiváló táncos, komikus, jellem-színésze. Számtalan sikeres szerepe mellett feleségével együtt alapították meg az Újpesti Színházat (1909-1912). Fiatalon, 33 éves korában, 1911-ben halt meg.

Édesanyja Kornai Margit (1883-1953) színésznő, primadonna, Jászai Mari tanítványa. 

Fivére Scherbach Viktor, Papír Viktor, (1907. szeptember 17. – 1976. október 22.) filozófus, zenész, író, asztrológus. „Együtt nőttünk fel hasonlíthatatlanul gazdag szellemi családunkban, nagyszerű emberek között. Játékaink, olvasmányaink, intellektuális élményeink közös forrásból fakadtak. Spirituális beavatásaink, titkaink gyökerei éppúgy azonosak voltak, mint agyalkatunk.”

Édesapja korai halála után édesanyja házasságot kötött a híres színészcsaládból származó Galánthay Balogh Bélával (1885-1945), a neves színész-filmrendezővel. (Nagybátyja Lendvai Márton volt). Családi vállalkozásként megalapították az Astra Filmgyárat. Elsők között forgattak sikeres néma- és hangosfilmeket. 50 néma és 17 hangos film rendezője volt. Ő is megkapta a nagy amerikai ajánlatot, mint Kordáék, de nem akarta elhagyni Magyarországot. Nevelőapját 1945. április 5-én temették el Leányfalun.

Szepes Mária gyermekként sokat szerepelt. Igen korán megismerte a színház és az akkori némafilm varázslatos, örvénylő világát. Első szerepét a Cigányszerelem című operettben kapta, kétévesen. A megfagyott gyermek (1921) című filmben is játszott, amelyet a Nemzeti Filmarchívum felújított, és Franciaországban, némafilm kategóriában díjat nyert.

Filmszerepeit Papír Margit (Az Obsitos), Papír Magdolna néven jegyezték: Szulamit (1916), Az obsitos (1917), Hivatalnok urak (1918), Lengyelvér (1920), A megfagyott gyermek (1921), Leánybecsület (1923). Tomi, a megfagyott gyermek hangosfilm változatának már ő volt a forgatókönyvírója (1936), Orsi Mária néven.

   Szepes Mária útja mégsem szülei pályáján folytatódott. 9-10 évesen kezdett írni verseket, novellákat. Ugyanezen években - elég tudatosan -, Zolát és Schopenhauert olvasott. Kereskedelmi érettségi után a Walter szemináriumban művészettörténetet, irodalmat és pszichológiát tanult. Filmgyári dramaturgként nevelőapja filmjeihez írt forgatókönyveket 1942-ig. Több Karádi film forgatókönyve, dalszövege fűződik a nevéhez, fivére Galánthay Papír Viktor néven a zenét szerezte hozzájuk. Orsi/Orsy Mária néven írt film forgatókönyvei: 300 000 pengő az utcán (1937), Méltóságos kisasszony, Mária két éjszakája (1940) Ne kérdezd ki voltam (1941), Ópiumkeringő (1943). A család filmjeit ma is vetítik a TV-ben, mozikban.

Szepes Bélával (1903-1986), férjével - ezüstérmes gerelyvető olimpikon (1928, Amszterdam), síbajnok, újságíró karikaturista, rajzoló, szobrász - 1925-ben ismerkedett meg. „Szepes Béla 17 éves koromban bukkant fel a Filmgyárban. Apám készített Szépség és erő című filmjéhez egy részt a magyar daliákról.” Szülei barátként mutatták be neki. 1930. december 24-én kötött házasságuk másnapján Berlinbe utaztak. Szepes Béla sztár újságíróként az Ullstein Berliner Zeitung am Mittag című hetilapnál dolgozott. 1931 végén szülei, fivére is követték őket Berlinbe. 

Itt folytatta tanulmányait Dr. Samuel Gerling professzornál; pszichológiával, vallásfilozófiával, karakterológiával foglalkozott.

Hitler hatalomra jutása és a zsidóbojkott után 1933-ban hazatértek. „Béla kiadott egy lapot, a Budapester Rundschaut magyarul, angolul, németül. Én írtam a cikkeket, az illusztrációkat férjem készítette, és ő szerkesztette.” Házasságuk hetedik évében gyermeket vártak. Kisfiuk csak hét hónapot élt. „Átutazóban volt nálam... sok becsvágyat, igényt, káprázatot temettem el vele, amelyek talán más irányba terelnek különben, mint amerre haladnom kellett...”

Gyermekimádata azonban megmaradt a mára, 19 kötetre kiegészülő Pöttyös Panni, és más címeken még hét mesekönyve tanúsága szerint. 

Kisfia halála után, 1939-ben, Tihanyban kezdte írni leghíresebb misztikus regényét, a Vörös Oroszlánt. Novellának indult, de a téma egyre terebélyesedett, végül nagy regénnyé nőtte ki magát. „Az ihlet teremtő tűzfolyama ragadott el, a könyv önmagát kezdte el írni, nem lehetett megállítani. A család nem tudta, mit írok.  Csak amikor elkészült, olvasták el” – vallott róla később.

A Vörös Oroszlán izgalmas cselekménye négy évszázadot fog át. Valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti a keresők számára, de a tudományos-fantasztikus irodalom kedvelői is olvassák.

A háború és bombázások elől Leányfalura költöztek. Itt diktálta gépbe Vörös Oroszlán nagyregényét. 

A könyv 1946-os megjelenése (Hungária Kiadó) nagy feltűnést keltett. Az év bestseller könyve lett. 1947-ben államosították a könyvkiadókat, és a többi hasonló sorsra szánt könyvvel együtt ezt is bezúzták. – „Anyám is írt több könyvet. „Akik sokszor élnek” című regényét szintén bezúzták transzcendens tartalma miatt”. - A Vörös Oroszlánból Hamvas Béla mentett meg pár példányt. Azóta tíznél több kiadást ért meg Németországban. Ott 1984-ben az év könyvének választották. Kiadták Svájcban, Brazíliában, Spanyolországban, Amerikában, Portugáliában, Romániában nagy sikerrel. Most készül az oroszországi kiadása is. Művei angol, német, szerb, szlovák, portugál, spanyol, olasz, román nyelven jelentek meg, és további kiadásai folyamatban vannak.

1947. május 27-én alapították meg tágas lakásukban férjével, édesanyjával és fivérével az Összefüggések Tudományának „tilos” iskoláját. Édesanyja 6 évig élt még. Őt tekintette példaképének, aki az embereknek „vigaszt és reményt adott egész életében”.

Bátyja az első három év után visszavonult remetének, és saját műveit kezdte írni, Wictor Charon néven. 52 kötetre tehető műveinek száma. „Ő is írt, de elsősorban filozófus volt, gyönyörűen zongorázott, zenéket szerzett, és látnoki képességeit élete végéig megőrizte.” „Fivéremtől eszmélésem óta nagyszerű inspirációkat kaptam, s boldog vagyok, hogy néhány fontos, alapvető mű megírásában a munkatársa lehettem.”  

Szepes Mária a 80-as évek közepén is tanított még kisebb csoportokat.

A háború után a mesékben bujkált. 1955-ben jelentette meg a Móra Ferenc Kiadó első Pöttyös Panni mesekönyvét.

A magyarországi sci-fi irodalom első női képviselőjeként több díjat is kapott.

Férje 1986-ban halt meg, vele 56 évig élt boldog házasságban. Utána írta meg önéletrajzi regényét Emberek és jelmezek címen.

Az írói társadalom csak későn, 80 évesen kezdett felfigyelni a legkülönfélébb műfajokban készült hatalmas életművére. Ma már sorra jelennek meg írásai.

Műfajai: mese, nagyregény, tudományos-fantasztikus regény, pszichológiai - karakterológiai tanulmánykötetek (mágia sorozat), önéletrajzi regény, ezoterikus tananyagok, versek, novellák, cikkek, filmforgatókönyv, színmű, valamint misztériumjátékok alkotója, dramaturgja. Még balett librettót is írt. 

Az Édesvíz Kiadónál megjelent 38 kötete, 15 mese könyve. Ma újra a Móra Kiadó gondozásában jelennek meg mesekönyvei.

A SZINTÉZIS Szabad Egyetem Alapító Fővédnöke dr. László Ervin fizikus professzorral (1996).

Szepes Mária A Smaragdtábla című könyvében foglalja össze mindazt, amit ő az összefüggések tudományának nevez, s a természettudomány, a művészet és filozófia szintézisére törekedett benne.

Kilencéves kora óta írt, 99-ik évében is dolgozott, interjúkat adott.   

2007. szept. 3-án hajnali fél 4-kor csendben átsuhant a tükörvilág határtalanságába.

Szellemi munkásságának, emlékének ápolásával a Szepes Mária Alapítványt bízta meg.

Szepes Mária 

Pöttyös Panni

Móra kiadó hangoskönyve

Üdvözlettel

Böröczky Ferenc

Forrás: www.szepesmariaalapitvany.hu